Adventi vásár Bécsújhelyen

Bár a honlapunk nem újult meg, lett hirtelen egy új lehetőségünk kicsit nyilvánossághoz (és esetleg bevételhez) jutni... Az a fiatal- szintén frissen vállalkozó pár - akiknek a Zoli szokott vásznat feszíteni, mondták, hogy mennek Bécsújhelyre adventi vásározni a képeikkel(www.falam.hu: szerintünk nagyon színvonalas, jól kitalált honlap, egyre bővülő lehetőségekkel és abszolút nem elszállt, hanem megfizethető árakkal, minőségi nyomatokkal és persze kézi feszítéssel :))))). Persze azonnal eszünkbe jutott, hogy nem vinnének-e ki párat a Zoli üvegei közül, és olyan kedvesek voltak, hogy természetesen kivittek néhányat. Úgyhogy Zoli karácsonyi mingömböket kezdett gyártani.
Elkészült 8 kicsi üveg, agyagból formázta a kis épületeket, akrillal kifestette, az alap titkosítva van :), de az sem volt egyszerű, mint ahogy a hó megoldása sem. Hóember is került szinte mindegyikbe, mert hát ha tél, akkor legyen hóemberke is :)))) Tehát 8 kicsi üveget legyártott a drágám illetve még egy közepeset is, de az csak most fog kikerülni, mert ahhoz speciálisan szép talpat is szerkesztett. A kisüvegeket egyébként 15 euróért őróbáljuk eladni, a nagyobbat pedig majd 50-ért, hát meglátjuk mi lesz...

Mivel nagyon készültünk, ezért mindenre oda kellett figyelni, és összesen 9 napunk volt az egészre. Készítettünk szóróanyagot angolul, németül és magyarul. A magyar szöveg megírása is gondot okozott, de szerencsére a Zsuzsika is és Juli nővérem is csodálatosan lefordították nekünk a szöveget és a plakátot is :))) Ezen felül még készítettünk egy dobozt, amit bedekupázsoltunk egy szép Tassotti papírral és a vendégkönyvet is bedekupázsoltuk ugyanolyanra (a dobozt a Zoli, a füzetet én dekupázsoltam!!!) A plakátot egy asztali festőállványra tettük, amit még a DZolitól kaptunk ajándékba egy Art Creation készlettel együtt :))) (tudtuk volna, hogy ilyen hasznos lesz!!!), szerintünk szép lett az összhatás!! Az üvegeket faforgácsba fektettük, hogy az utazást is jól bírja (ezt Ördög Tomitól Nagykovácsiból kaptuk, hálás köszönet érte!!! :). Kiment még a gyöngyörű zongora is, aminek zongora formájú a talpa is, az az egyik kedvencem, a saját 30. születésnapomra kapott minizongora után:))) Tehát úgy érzem felkészültünk... (Ja, a plakátot és a szóróanyagokat is én terveztem végül, mert az emberke, akivel a honlapot is csináltattuk volna, nem vette fel időben a telefonját, meg oda kellett volna menni hozzá, hogy együtt csináljuk, stb. - a többiek szerint nem is lett rossz :)

Megújult (volna) Honlapunk...

Van nekünk a családi vállalkozásunk keretében két honlapunk. Az egyik még csak egy csíra, de meglepően sokan ránk találnak azon keresztül is, még ha általában megrendelésig ritkán is jut el a dolog. A másik honlapunk viszont elég hatékony, olyan szempontból, hogy sokan megnézik, és látszik, hogy felkelti az emberek érdeklődését, de nem tudnak kibontakozni, mert nem elég konkrét. Ez a honlap a www.turelemuveg.hu... Mi találtuk ki és egy kedves ember készítette el nekünk. Idén októberben fejleszteni szerettük volna, hogy konkrét dolgokat is meg lehessen rendelni rajta, konkrét összegért, hogy az emberek tudják, mi az ára egy ilyen üvegnek. Persze koránt sem tükrözi a majdani és már a mostani értékét sem egy ilyen üvegnek az ára, de kezdetnek már annak is örülünk, hogy a Zolinak nem kell bejárnia távoli munkahelyre és készítheti a zseniálisabbnál zeniálisabb alkotásait! Nem beszélve arról, hogy mindig együtt lehetünk, és együtt nevelhetjük a gyerekeket, ha már 28 évet külön kellett töltenünk...

Tehát kitaláltuk a megújítást, mindent elterveztünk, fent voltunk a srácnál, megbeszéltük a lehetőségeket, november 7-re ígérte, hogy kész lesz. Nagyon örültünk, mert Karácsony előtt lett volna egy nagy dobásunk és ha csak 4-5 megrendelés bejött volna, már jobb lett volna a helyzet. Tehát tök optimistán gyűjtögettük a képeket, ötleteltünk, a Zoli a betegsége ellenére is ült a gépnél, hogy időben legyenek képek. A pénzt sem sajnáltuk volna az ügyre, szerintem most normális árat kért a srác... Úgy is tűnt, hogy megy a munka, mert eltűnt a régi honlapunk., örültünk. Erre aztán most itt tartunk, hogy nincs új honlapunk és ismét a régi látszik. Kicsit csalódtunk, ezért befagyasztottuk a munkákat. Majd megújulunk egyszer, ha Karácsony után magunkhoz térünk, de addig is itt mutatok pár csodás alkotást :))))

Türelmetlen "riport" a türelemüvegmesterrel

No, valamikor hajnali négykor keltünk a nagy nap reggelén, amikor is meghívása volt az én édesemnek az RTL Klub reggelijébe. Szegénykém betegen készült mindenféle csodával, készített egy zongorát, aminek a trükkös berakását ott tervezte bemutatni, készült mini üveggel és olyan instant üveggel is, amit a műsorvezetők fejezhetnek be, azaz ők tehetik be a házakat, stb.

No ebből végül egy elég béna miniriportszerűség lett, mert meg sem várták a válaszait, sőt, még felrótták neki, hogy hallgatag, miközben folyamatosan beszéltek vagy röhögtek. Persze el voltak ámulva az ügyességétől, de nem hozták ki belőle azt, amit lehetett volna. Kínos volt... és nem a Zolinak :))) A videó is elérhető lesz, ha végre lesz időm átkonvertálnom és feltöltenem...

Most ennyi fért bele, mert épp főzöm a vacsit :)))

Betegség és gyógyulás

Hát, ezután a lehalászás után elkezdett megbetegedni mindenki a családban, csak természetesen én nem, mert akkor eljött volna a világvége... Szegény Zolinak három napig 39 felett volt a láza, azt hittük influenza (máig nem kizárt), de végül kilyukadt a dobhártyája, elkezdett vérezni a füle, így kiderült, hogy középfülgyulladás. Egész addig szinte nem is fájt a füle :( Ügyeleten vasárnap éjjel kapott antibiotikumot, meg még valamit csináltak vele. Közben meg felhívták az RTL Klub reggelitől, hogy nincs-e kedve valamit csinálni a Szujóval és a társával... Tök jól hangzott, de hogy mi lett belőle, azt majd máskor írom le.
Közben Vilike is beteg lett és szegény Pannika is (Olkiék hamar túljutottak rajta szerencsére!!), de Pannikának három napig fájt a fülecskéje és taknyos is volt szegény, úgyhogy őke is ápolásra szorult rendesen.

Közben apuci felépült, végül mindenki meggyógyult, és vártuk, hogy rajtam mikor jön ki a betegség. Kopogjuk le, de azóta sem tört ki rajtam igazán, lehet, hogy a rakás C-vitaminnak és heti négy tornának köszönhetően, amit megcsinálok már 4. hete? Talán, de mindegy is, a lényeg, hogy nem tört ki.
Eljött az RTL Klubos Reggeli, amiről majd a következőben számolok be, meg persze az egész türelemüveges honlap mizériáról is, a terveinkről és hogy hogy buktuk be ezt a karácsonyi idényt...

Tatai lehalászás

Nem tudom, mi következik most a sorban, de egy átlagos hétvége úgy szokott telni, hogy szombat délelőtt együtt kel a család, utána dél körül jön a Gábor a fiúkért, elviszi őket úszni és utána vagy ott alszanak vagy hazajönnek és utána mienk a vasárnap vagy vasárnap is elviszi őket.
Volt egy olyan hétvége, hogy pont a kicsi Leócsiga volt kicsit beteg, ezért ő velünk maradt. Ezen a hétvégén elmentünk megnézni a nagy lehalászást Tatán. Hihetetlen nagy rendezvény volt, én nem is gondoltam volna.

Volt ott tényleg igazi halászat, vásár kézzel készített dolgokkal, finomságokkal, rengeteg halászlé (Nagyinak hogy tetszett volna, jövőre elvisszük!!) és tényleg meglepően sok ember!Tehát nagyon színvonalas rendezvény volt, nem beszélve a gyönyörű környezetről és a mi hangulatunkról. A Kicsi Leó kapott is egy zöld villogó sünifélét vagy lehet, hogy gömbhal, fogalmam sincs, de utána jól összevesztek rajta a Vilikével. Volt pónilovaglás és nézelődés, Pannika is kipróbálta, meg persze Mamával és Papával hedergett :))) De beszéljenek inkább a képek :)

Elmaradások pótlása 1.

Sajnos nagyon elfoglaltak voltunk az elmúlt hónapokban (is) ezért elhanyagoltam a blogomat. Azt sem tudom, mihez van képünk és mihez nincs, így nem is tudom, hol kezdjem. Úgy láttam, október 9-én írtam utoljára de már akkor is pótoltam. A képek között találtam egy olyan mappár, hogy október 3-4. Akkor most erről a két napról. Nagyon fontos volt számunkra ez a két nap.

Péntek este megérkeztek a Dávid bátyámék és nálunk aludtak!! Nekik lehet, hogy nem volt olyan pihentető az élmény, de nekünk nagyon sokat jelentett, mert kicsit úgy éreztük, hogy négy gyerek ide vagy oda, nem vagyunk kirekesztve annyira mégsem az emberek körforgásából :)))

Nagyon kedvesek voltak a Dávidék, és Pannikát (leendő keresztlányukat) is nagyon körbeszeretgették. Egy szó mint száz, jól esett, hogy nálunk voltak. Szerencsére ez még megismétlődött a következő hétvégén is és azóta is többször. Remélem a nálunk töltött napok nem szegték a gyermekvállalási kedvüket :)))
No és azon az október 3-4-i hétvégén más is történt velünk: meglátogattak minket a Ricsi és Pibike!!! A három egyetemi barátom közül kettő (a harmadik Nyanyi lenne, de ő most babázik illetve feltáratlan konfliktusuk van Ricsivel, ami számomra érthetetlen...)
Tehát meglátogattak minket, és bár ittunk egy hajszálnyi unicumot :), azért alapvetően a gyerekekről szólt (ismét) minden!! Kis beszélgetést követően megettünk kb. két kiló krémest :), majd elvittük a Zseniállatot sétálni!! Közben is beszélgettünk, bepillantást nyerhettek Pibikéék szürke hétvégéinkbe, de azt mondták utána, hogy tök jó volt és jönnek majd máskor is! Nagyon remélem :)
Ha rosszindulatú akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy hiszem, ha látom :)

Olki szülinapja

Múlt előtti hétvégén volt Olki szülinapi bulija. Kicsit izgalmas volt előtte, de annál jobban sikerült aztán :) Szerencsére gyönyörű időnk volt, így sokat voltak a gyerkőcök a kertben, de azért voltak szervezett elemek is :) Volt csokiszökőkút, bár a csoki nem olvadt meg rendesen, volt PS és LEGO verseny, sportverseny, kis kaspó kifestése akrillal és még nem tudom mik. Ja, volt torta is természetesen, meg rengeteg szendvics és egyéb kaják. Szerencsére ezek a 11 évesek már rendesen esznek, így volt fogyasztás és viszonylag kevés kaja maradt rajtunk. A csúcs az az esti tábortűz volt. Énekeltek, indiántáncot jártak, és persze szalonnát is sütöttek a gyerekek a vezetésünkkel. fél tízkor ment el az utolsó vendég. Jó volt. Jövőre ismétlünk!!
Másnap meg mentek Kékest mászni az apjukkal a fiúk, de jól bírták, csak aztán Olki olyan fáradt volt, hogy megfogadta, még egyszer nem vállal ennyi mindent egy hétvégére.

Babával BKV-n, forgatás és megannyi izgalom :)

Tegnap megtörtént az első kiruccanásunk Pannikával. Kettesben mentünk meglátogatni a Nyanyiékat, akinek még áprilisban született a Gáborkája és azóta csak fényképen láttam. Nagyon messze laknak tőlünk, de úgy döntöttem, hogy most vagy soha, nem halogatok. Vettünk 6 buszjegyet 1800 Ft-ért (mert dolgoztam és így van GYED-em és nem kapok kismamabérletet) és nekivágtunk. Vittem az útra pelenkát, popsitörlőt, két tárazás teát, banánt, egy üveg bébiételt, játékokat, váltás ruhát, tehát felkészültem. Ja! Ölben vitelnél döntöttem, mert a hordozó kényelmetlen, mert Pannika nincs hozzászokva, a babakocsit meg nem lehet mozgólépcsőn vinni.
Pannika a 18-as villamoson nagyon érdeklődött. Volt néhány néni, akiknek nagyon tetszett és Pannika persze ezt élvezte és nagyokat kacagott. A Döbrentei térnél azonban lemerült az elem és elaludt a kis angyal :) A metrót végigaludta és végül az Örs vezér téren ébredt fel. Onnan még egy negyed óra volt busszal és meg is érkeztünk.
Hát, a Gáborkánál nyugisabb Babát talán csak a kis keresztfiamat, Barnust láttam. Olyan aranyosan nézelődött, könyökére támaszkodott, pislogott jobbra-balra. Biztos érdekes volt neki, hogy egy alig nagyobb baba mászkál körülötte. Pannika hirtelen olyan nagylány lett, pedig még ő is csak baba. Nagyon aranyos volt, pedig hát elmaradt a jó nagy délelőtti szundija.
Olyan jó volt végre barátnővel beszélgetni. Nyanyi nagyon jól néz ki, teljesen átitatja az anyaság boldogsága! A lakásuk is nagyon szép, a konyháját egyenesen elirigyeltem! Ja, finom barackos-sajtos csirkemellet ebédeltünk krumplival és Pannika is csak úgy követelte., annyira ízlett neki Olyan kedves volt akkor is. Aztán eljött a nagy pillanat és elálmosodott. No, el is indultunk, így csupán két és fél órát voltunk, de megérte a nagy utazást! Ismét a metrón dőlt ki, majd a Moszkván kerestük az 56-os villamost, ami már rég megszűnt, így feleslegesen vártunk rá negyed órát :) Sebaj, a 18-assal elmentünk a Savoya parkig majd Apuci jött is értünk, hogy hazahozhassuk a rakás gyerkőcöt.
Itthon jött az újabb izgalom. 18-ra vártuk a TV-seket, mert az Apuci benne lesz a TV-ben a türelemüvegeivel www.turelemuveg.hu :) Megérkeztek, a gyerekek rettenetesen fel voltak dobva, majd másfél órát forgattak és elmentek :( Pedig a gyerekeknek megígértem, hogy még találkozhatnak velük :( Sebaj, majd a végeredményt láthatjuk!!! No, ennyi történ tegnap. Izgalmas nap volt ismét...

Születésnap

Tegnap ünnepeltük Apu 31. születésnapját, aminek a hivatalos dátuma szeptember 10. lett volna és Margó néni névnapját :) Kovácsiban voltunk egész családdal, és a gyerekek nagyon jól viselkedtek ismét. Persze előkerült Zoli régi LEGO-ja, úgyhogy nagyon sokat voltak bent a Zoli régi szobájában a Fiúk, de aztán ebéd, kávé és torta után kimentünk a focipályára és vagy egy órát fociztunk a napon. Nagyon élveztük, bár a Vilike elég hamar szomjas lett és végül be is ment, de kijött Anti bácsi és aztán felpezsdítette a kapura rúgásokat. Olki volt többnyire a kapus, jókat vetődött éás ugrott, nagyon ügyes volt.
Apuci sok szép ajándékot kapott, remélem a tortáról majd kapok képet a Györgyitől és akkor azt is feltöltöm :)

Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál

Hétvégén elmentünk a Borfesztiválra, mert Olivérnek ott volt jelenése. Népi ruhában vonultak fel a borlovagrendekkel. Nekünk nagyon tetszett a felvonulás is meg minden, de persze találkoztunk egy alkoholista nénivel, aki szidta ott nekünk az egész világot, meg hogy régen mennyivel szebb volt a borfesztivál meg a felvonulás. Le merem fogadni, hogy régen meg azt mondta, hogy még régebben mennyivel szebb volt. Lehet, hogy magyar a néni? :) Egyébként nekünk tényleg tetszett. Egy ideje már nem szívesen mentünk le, mert tele volt lepusztult alkoholistákkal az egész, akik még lepusztultabb padokon itták műanyag pohárból az ilyen-olyan borokat. Persze volt minőségi bor akkor is, de ha kiment az ember, akkor inkább lett depressziós mint jókedvű. Idén azonban nagyon tetszett! Nagyon szép népi játékokon játszhattak a gyerekek.

Volt kosaras körhinta:
Volt tekerős csiga játék, ami a kézügyességet fejleszti:

Meg még célbadobós is, meg volt külön gyereksátor, ahova végül nem jutottunk el, mert persze Pannika pont akkor ázott át.
Vasárnap is lementünk, mert akkor meg Olivérnek és Leónak a Nádasdy sátorban volt egy kis "munkájuk". Megtanulták a szappanos nemezelést és készítettek még más szép dolgokat is.
Na, vasárnap aztán végigmentünk a vásározókon, és az is kellemes meglepetés volt. Nagyon színvonalas dolgokat lehetett kapni többnyire, és VÉGRE!! tudtunk tükrös mézeskalács szívet venni a gyerekeknek, meg persze ehető mézeskalácsot is kaptak :) A tűzijátékot már nem tudtuk megnézni, mert este kilenckor volt, és a gyerekeknek akkor már szigorúan alvás van iskolaidőben, de mi a Zolival megnéztük a téli kertből. Szép volt.

Elkezdem a TÖRTÉNETET

Ma, 2009. szeptember 5-én szombaton reggel 6-kor elkezdem írni a blogomat, mert a négyből két gyerek is felébreszetett és már nem tudok visszaaludni.
Néha szívesen mesélnék névtelenül a lelki életemről, de szerintem akkor csak depresszióba esnék, inkább azzal törődök, ami kézzelfogható és hatalmas öröm forrása lehet: A CSALÁD.
A mi családunk nem szokványos összetételű, mert elváltam. Ez elég riasztó szó lehet sokaknak, de manapság már szokványosnak mondható.
Tehát elváltam és újra férjhez mentem, ennek köszönhetően a családunk nem hagyományos. A férjemnek nincsen gyermeke, így helyből négy emberhez kellett megtanulnia alkalmazkodni, de neki sikerült, mert különleges ember.
Tehát most vagyunk mi hatan és a volt férjem. Attól, hogy elváltunk, ő ugyanúgy a fiúk apja maradt, és beengedjük, ha jön értük szombatonként és együtt kávézunk, és meghatározza a családunk programját.
A napjaink amióta suli van (három napja), szigorú "rendben" telnek, mert a gyerekeket vinni kell iskolába és oviba, utána pedig mindketten itthon dolgozunk. Zoli türelemüvegeket készít, (www.turelemuveg.hu) én pedig két honlapot és webshopot tartok karban, mindeközben pedig gondoskodunk szerelmünk gyümölcséről Pannikáról :)
De ma sem alszanak ám sokáig a gyerekek, mert Olivérnek (ő a legnagyobb 11 éves) jelenése lesz a Borfesztiválon. A Gábor is jön rá, ha minden igaz, mi is ott leszünk a felvonuláson meg a fellépésen. Délután meg jön másodszor is válófélben lévő barátném, aki megcsinálja a körmeimet. Mert négy gyerek mellett is szükségem van egy ilyen luxusra!! :) Mára ennyit, megyek kelteni a családot!