Reggeli émelygés

Egy nagyon érdekes összefüggésre figyeltem fel!

Amióta babát várok, elég erőteljes hányingerem volt reggelente. Szenvedtem tőle, mert csak evés közben nem volt hányingerem, így egyre többet ettem és többször és híztam és szenvedtem.

Újévkor viszont elhatároztam magam, hogy változtatok és megrendeltem az Update1 egész napos egész hetes menüjét, hátha segít elindítani egy jobbfajta táplálkozás irányába (kiegyensúlyozott vércukorszint finomított szénhidrátok nélkül, stb.). A xilitet már bevezettem, nem szoktunk édes szörpöket, kólákat inni, kávét is xilittel iszom, van szénhidrát csökkentett liszt is itthon, tehát már elkezdtem törekedni, de mindig becsúszott valami finomított szénhidrátos kaja.

Amikor először megérkezett a csomag, elcsodálkoztam, hogy az ebédhez nincs leves, az adagok is kisebbek, mint amiket én enni szoktam, de tény, hogy nem fogytam az addigi étrendemmel. Az új étrendben pl.: estére mindig valami leves volt vagy pár szelet pászka egy kis felvágottal vagy salátaféle kis hússal, tehát olyan kaja, ami régebben nem lett volna elég.

Le is vontam a következtetést: jóval többet ettem addig, mint amit szabadott volna. Az első két nap után viszon észrevettem egy csodálatos mellékhatást: megszűnt a hányingerem!!!
Érdekes volt, hogy még meg sem éheztem, már elérkezett a következő étkezés ideje és jól esett büntetlenül enni egy kis gyümölcsjoghurtot. Viszont azt is tudtam, hogy ezt a fajta étrendet max két hétig engedhetem meg magamnak, különben nem lesz hóvégére pénzünk. A rántás és krumpli nélküli leves nem okozott gondot, eddig sem használtam rántást vagy ha igen, akkor Norbi lisztből, a xilites joghurt gyümölccsel sem, mert már bevezettem, az áthidalásra meg gondoltam rendelek update bucit.

A második héttől így áttértem csak az ebédre és rendeltem mellé még egy-egy update bucit, reggelire vagy vacsorára, ahogy épp összejön. Nagyon érdekes volt, mert most normál mennyiségű ebédet kaptam, tehát az egész adag főétel a levessel általában elég volt úgy, hogy vacsorára is maradt belőle, pedig hétfőn és kedden a Panka is velünk evett, tehát hárman ettünk két adagot és még úgy is maradt.

Estére vagy bucit ettem vagy maradékot vagy joghurtot gyümölccsel vagy salátát.
Tegnap viszont elfogytak a tartalékok én pedig bolognai spagettit főztem a gyerekeknek vacsira és én is ettem belőle. És sajnos picit többet is, mint kellett volna, mert olyan finom volt (én meg olyan hülye!).

Sajnos ennek most iszom meg a levét, mert visszatért a hányingerem és még egy kis fejfájás is társult hozzá.

Első hetünk - lendület és betegség

Január első napja hihetetlen lendülettel indult és ez elmondható az egész hetünkre. Elég sok olyan dolgot sikerült megcsinálnunk, amiket régen két hónap alatt sem. Vilike ágya felett kész a vakolás és a festés, a lépcső alatt kipakoltunk, emellett dolgoztunk, voltam kóruson, takarítottunk, főztem majd minden nap, mostam vagy tizet, stb. Tehát ha értékelnem kéne tevékenység és halogatás elkerülése szempontjából az első bő hetünket, azt mondanám: 95%-os, talán pcit lehetne jobb, de nem is muszáj igazán.

Viszont sajnos Panka nagyon lebetegedett. Nem tudom, hogy alakult ennyire át a betegség, de szegénykém már szombat estétől kezdve sokat köhögött éjszaka, alig tudtunk aludni, hát még ő! Aztán hétfő éjjel nem köhögött. Azt hittük hurrá, jobban van, de délelőtt elkezdte fájlalni a pocakját. A doki (vagyis helyettesítő volt, a kedves Gömöri doktorúr) 13 órától volt, így elmentünk és szerencsére elég alaposan megvizsgálta, megkocogtatta a hátát is, amitől hidat csinált a Panka, de nem volt egyértelmű a jelzése, hogy fáj, csak olyan Pannikásan mondta kedvesen, hogy fáj neki.
Elküldött sürgősségi vizeletvizsgálatra, ahol szerencsére tudott pisilni a kicsim, aztán amíg vártunk az eredményre, el is aludt az ölemben. Az eredmény magáért beszélt (fehérvérsejt, vörösvértest, többféle baktérium, stb.), úgyhogy antibiotikumot kaptunk és szigorú ágynyugalmat, amit Pannika tökéletesen be is tart :) Olyan jó kislány, imádom!!!!!!!!!

Arra gondoltam, hogy talán még novemberben csesztem el, amikor félig-meddig félbehagytam az antibiotikum kúrát, tehát 4 nap után szinte leállítottam, mert 1 nap után már teljesen jól volt a Pannika és végül kiment a fejemből. Pedig mindig olyan komolyan vettem ezeket a dolgokat, de a sok munka, stressz, friss terhesség, stb. úgy látszik lenullázták az agyamat :(((((((

Tanulság. nem tudhatja az ember, hogy mikor milyen következményekkel jár, ha felületes a saját gyerekével szemben. Most nagyon komolyan vettem a dolgot, szépen elmagyaráztam Pannikának, hogy hajszálon múlt, hogy kórházba került, ezért nagyon fontos a gyógyszer és szépen be kell venni. Olyan lelkesen vette be ezután :) Remélem hamar meggyógyul, Tündérkém :)

Évértékelő helyett - 2012

Mielőtt belekezdek, szeretném tudatni barátaimmal és ismerőseimmel, akik ezt a blogot olvassák, hogy babát várok, aki, ha minden rendben megy, augusztus közepén érkezik. Tervezett bébi, mivel a csillagok állása végre megengedte, hogy szabadjára engedjük 3 éve visszafojtott reprodukciós vágyainkat :)

Most a 2012-es évértékelő helyett inkább összefoglalom az első harmad tapasztalatait, ami úgy látszik, ahogy öregszem és fáradok, még kimerítőbb...

Így 33 és fél éves fejjel és ötödszörre (vagy ha precíz akarok lenni, a tüneteket hetedszerre élem át) már korántsem olyan izgalmas és élvezetes a reggeli, majd az első étkezéstől egész napon át tartó émelygés és rossz közérzet, illetve az egyik pillanatról a másikra történő ólmos fáradtság. Ez a két dolog az, ami igazán zavar, a többiről szinte tudomást sem veszek.

Az, hogy alighogy megtudtam, hogy augusztusban érkezik a következő tündérke a családba, máris kezdtem kihízni a nadrágom-szoknyám, szinte mellékes. Az viszont, hogy három részletben tudok összerakni egy mosogatást és minden egyéb házimunka gondot okoz, azt nehezen tudom kezelni. Azt, hogy minden délután 2-3 órát alszom most így a téli szünetben, és este 10-kor megint hullafáradt vagyok, szintén nem tudom hova tenni, mert két nap és kezdődik a megfeszített kemény munka, szigorú napirend és abba sehogysem fér bele a délutáni két-három órás kikapcsolás. Előre rettegek, mi lesz?

Emellett szeretnék tornázni, mert az plusz energiát ad, de arra is egy órát rá kell szánnom hetente háromszor, hogy értelme legyen, azt meg hogy?

Tehát az első harmad, aminek, ha minden igaz, 2 hét múlva vége, most nagyon megvisel, annak ellenére, hogy a lelkem szárnyal és boldog és hihetetlenül feldob a tény, hogy egy jelenleg cseresznye nagyságú élet lüktet a méhemben :)