2015. augusztus 18., kedd

Úszás és nyaralás Babával pocakban - 2013 nyara

A 2013-as nyár már a kezdete volt a nagy változásnak.
Előszöris, Vilike első éve az általánosban szörnyű volt, bár minden akadályt rendben vett, mégis úgy éreztük, eluralkodott a káosz mind a viselkedésében mind a fejecskéjében. Fő gondot számomra az osztályteremben uralkodó rendetlenség és olyan jelenségek, mint tablet-telefon a szünetben (egyáltalán egy elsősnek hogy lehet a kezébe adni???) jelentették...
Másodszor a Baba nőtt a pocakomban és vártuk a születését.
 


Harmadszor pedig Olki is elballagott, új utak nyíltak meg előtte.
Negyedszer pedig láttam azt a helyet Ausztriában, ami Férjemnek az élhető világot jelentette és megértettem, miért küzd és mi viszi előre nap mint nap.


Emellett Pannika elkezdett úszni járni, Zoli a rengeteg munka mellett nem sajnálta a fáradságot és két héten keresztül hordta. Pannika élvezte és édes volt és nem mellesleg ügyesedett napról-napra...

2015. augusztus 17., hétfő

Zsuzsika - 2013. 07. 29. hétfő

Még csak épp kész lettünk a nappali kettéválasztásával, épp csak az első réteg festéket vittük fel (én a sarkokat festettem), még piszok és por volt mindenütt. Annyira meleg volt ezen a vasárnap estén, hogy az egész család (6-an) lent aludt a kettéválasztott napaliban és hálóban (ahol még csak matrac volt, ágy nem). Este 22 után feküdtünk le, mert a festés és a takarítás miatt nem tudtunk előbb. Napközben már éreztem valami furcsaságot, mintha elfolyt volna némi magzatvíz, de a festés-erőfeszítés-izzadás háromszög törölte az élményt és csak akkor jutott eszembe, amikor 23 óra után valamivel arra ébredtem, hogy mintha fájna a derekam. Gondoltam a munka miatt és aludtam tovább. Éjfél körül egész intenzív és hatásos menstruációs görcsök ébresztettek, úgyhogy én is ébresztettem szegény férjecskémet és Apukámat és elindultunk a kórházba. Szerintem olyan 2-3 percesek lehettek a fájások, mikor beértünk, de még volt időm letusolni, pihegni egy kicsit, mire annyira rám jött a szülés, hogy szülőszobára kerültünk. Hajnali 2 körül pedig megszületett életem ötödik babacsodája, Balogh Zsuzsi, akit először valamiért Lilinek akartak írni (vagy valami hasonlónak).


Innentől vette kezdetét a Zsuzsi-story, ami mind a mai napig tart és tartani fog míg világ a világ :)