Tervekkel most mi is van?

Az iskolakezdés és munka beindulása megint csak azt eredményezte, hogy fogalmam sincs, hogyan is állunk a terveinkkel.Most megpróbálok végigmenni:

1. sokat kell pihenni (ez volt a vicc)
   

   Most aott tartok, hogy n agyon korán elalszom, volt olyan hét, hogy 8-kor leraktuk a gyerekeket és én 9-kor már aludtam, de ennek köszönhetően rendszerint 5 körül már aktív voltam. Nem tudom, ez a követendő út-e nekem, most újra a 10-kor fekvős 6-kor kelős stádiumban vagyok, Zoli meg ahogy keltem, úgy kel, egyébként aludna 10-ig is szerintem :D
2. rendbe kell tenni a házon, amit csak tudunk, mielőtt még esélyt adnánk a fogantatásra
   Ez szerencsére jól halad, egész elviselhető a rend, kész van a kiskerítés is a kocsibeállíó mellett, idebent is telve vagyok ötletekkel, szerintem nem lesz gond.
3. szigorú rendszert kell kialakítanunk, olyat, ami alkalmas egy vagy kettő új baba fogadására és figyelmebe veszi minden korosztály egyéni igényeit (NEHÉZ!)
   Pannika már egyre többször alszik egyedül, de azért még van mi fejlődni, csak ehhez Zolinak kéne elsősorban átalakítania a gondolkodásmódját, mert egyelőre napközben keveset tud Pankával lenni és úgy gondolja ezt együttalvással lehet pótolni. Majd csak belátja, hogy ez nem jó út...
4. szigorúan kell vennem a szénhidrátcsökkentést és a mozgást (MÉG NEHEZEBB!!!)
   Ez a tétel még mindig borzalmas! mire belejövök valami máűködőképes rendszerbem, megbetegszik valamelyik gyerkőc és borul minden. Pannika 1 hét ovi 1 hét itthon, és egy-egy napot leszámítva senkire nem tudom bízni, ettől pedig frusztrált vagyok, mert dolgozni muszáj!
5. jól fel kell pörgetni a céget, hogy ki tudjunk termelni még egy egész munkaerőt, 8 órásat (EZ A KEDVENC CÉLOM:))
   Ezzel minden oké, ez halad, szépen fejlődünk, ügyeskedünk, szerintem rendben lesz ez a rész
6. Pénzügy
   MInden rendben, nem panaszkodhatok, persze tartalékot még nem képzünk, de fent tudunk tartani egy 6 fős háztartást, nagy házat és egy céget, azt hiszem erre büszke vagyok!
7. ha sikerül úgy átalakítani a házat, ahogy szeretnénk, akkor nem lesz akadálya, hogy elférjen még két életke
   Ezzel apránként haladunk és valóban nincs akadálya ennek a dolgonak, úgy érzem, csak Zoli most a céggel van teljesen elfoglalva.
8. na bumm, majd rászokok a napközbeni 10 perces szundikálásokra és pszichikailag trenírozom magam arra, hogy el tudjak lazítani akkor is, ha nagyon-nagyon fáradt vagyok
   Valószínűleg tényleg a többszöri 10-10 percekre kell rászoktatnom magam, meg azon is gondolkodtam, hogy majd befogom Nagypapát néha babasétáltatásba, hogy szundikálhassak egy kicsit :)
9. emiatt vállalunk mindent, ha vállalunk :)
   Így van még mindig!
10. ezzel nem törődünk, bebizonyítjuk, hogy lehet jól csinálni sok gyerekkel is (sőt talán még jobban is, mint sokan mások!:))))
    Teljesen elégedett vagyok ezen a szinten, fejlődünk és fejlődünk!
11. valahogy ki kell gazdálkodnunk, komolyan, aztán ha megvan a saját autó, akkor vezetni is fogom
    Ezt most jegelem, a sokféle autóbaleset, amikről mostanában láhallottam, visszavetették a kedvemet. Túl nagy a kockázat, azt hiszem lelkileg nem vagyok elgé erős ahhoz, hogy elviseljem, hogy a kényelmesebb élet iránti vágyam esetleg bárki halálát okozhatja...

Igen, kiemelt projekt a szénhidrátcsökkentés és a mozgás. Elkezdtem, de a gyerekbetegségek visszavetettek. Nem bírom, hogy nem vagyok a magam ura, mert bármikor jöhet egy gyerek, hogy ez vagy az kell neki. Zoli meg nincs itthon soha... Hogy lehet így tornázni???