2010. február 25., csütörtök

Játékkiállítás és türelemüvegkiállítás :)


Hétvégén hirtelen egy türelemüveg-kiállításba csöppentünk, ami eredetileg játékkiállítás volt, de a szervező meghívta a Zolit is, mert tetszettek neki az üvegek és úgy gondolta, érdekességként mindenképp érdemes. Tehát pénteken délelőtt kiderült, hogy megy a Zoli szombaton kiállítani.
A kiállítás nagyon érdekes volt, viszont eléggé kevesen voltak, egyrészt a rossz idő miatt, másrészt meg szerintem elég kieső helyen volt. Persze azért az a 10-20 ember, aki vitt szórólapot, az is sokat jelent, meg a jelenlét. Az Olkival és a Leóval mentek, majd délután a Nagyiékkal mi is utánuk mentünk. Találtunk egy állati jó játékot, amit végül meg is vettünk és azóta már többször játszottunk vele, a neve Carcassonne és stratégiai játék, olyasmi mint a Catan, csak rövidebb, így a gyerekekkel nagyobb eséllyel játsszuk végig :) Az üvegeket nagyon sokan megcsodálták, és így együtt látva őket, nagyon jó érzés vesz erőt rajtam, egyszerre vagyok büszke a szépségére és a hihetetlenségére:

2010. február 16., kedd

Vilike farsangja :)

Múlt héten lezárult számunkra (is) a farsangi időszak, pénteken volt Vilike farsangja. A drága baba lovag akart lenni és az is lett :) A Leónak még két éve készítettük ezüst fotokartonból a jelmezt és ismét jó szolgálatot tett. Megérte vigyázni rá. Az alapötletekben benne volt az én elképzelésem is, de a megvalósítás teljesen a Zoli kezét dicséri. Szerintem nagyon mutatós lett, főleg kiegészítve a pár-száz forintos Auchan-gagyikkal, amik viszont annál nagyobb sikernek örvendenek azóta is a gyerekek körében :)

Vilike ismét:

2010. február 8., hétfő

Családi Farsang a Nádasdyban

Szuper hétvégénk volt, csütörtöktől elkezdve már jelmezkészítési lázban égtünk, csütörtökön főleg elméletben, majd pénteken végre gyakorlatban. Persze minden az utolsó pillanatban kristályosodott ki, ahogy az lenni szokott, de végül mindennel időben elkészültünk, pedig nagyon beteg voltam :( A torkom annyira fájt, hogy elmentem orvoshoz!!! Kaptam egy elég erős fájdalomcsillapítót és homeopátiás szert is, de nagyon lassan javultam. Erről elég ennyi, végre tényleg jobban vagyok.
Tehát: a Leónak osztályfarsangon Állatkerti útmutatók voltak és persze mi más lett volna a Leó, mint oroszlán :) Ehhez már jó előre kitaláltam, hogy a Hobbyművész Eberhard Faber állatos arcfestőjét fogom használni, mert ahhoz volt leopárdos lépésről-lépsére leírásom is. Gondoltam, nem nagy cucc leopárdból oroszlánt csinálni :)
Hát, így sikerült:









Szerencsére a Zoli tök jó anyagot tudott venni a lenti Röltexben, így abból készítettünk a két kezére és a lábaira "bundát", vagyis pontosabban Apuci varrta varrógéppel, mert nálunk ő ért a varráshoz. Én csak fércelni tudok :) A farkát is megcsináltuk, barna ruhát vett fel és ilyen lett a végeredmény, szerintem nagyon helyes:
Muszáj idetennem, ahogy Apuci varrógépezik, mert rettenetesen büszke vagyok rá :)

Na, a Leó volt a könnyebb eset, mert az Olivérék viszont Mesepanoptikumot adtak elő, amihez ő Dart Wadert választotta. Hát, kemény dió volt. A sisak végül egy kekszes dobozból készült, amit középen kivágott a Zoli az arcrésznek, majd megmelegítette és meghajlította. Ezután jött za én ötletem, hogy a kartonból legyen a lelógó rész, ami a válláig tart. Ezt papír ragasztószalaggal rögzítettük, majd az egészet "kifestettem". Ez nagyon hálás feladat volt a Permapaque filccel, mert fényes lett a műanyag felületen és tökéletesen fedett. Fekete ruhát vett fel, és a Zoli szintén a Röltexben vett megfelelő méretű fekete anyagot, amit megkötöttünk a nyakán. A bonyolult álarc részt egyedül a Zoli csinálta valamikor már későestébe nyúlva, kemény kartonból. A végeredmény ilyen lett (Dart Olki):

Mivel a Leó egyéniben is szeretett volna indulni, ezért leszedtük a tavalyi Wall-E jelmezét, amiben fel is lépett és nagy sikert aratott:

És persze Csucsu sem maradhatott ki a jelmezbálból, de őt a Nagyiék öltöztették, mert ő kalóz lett a Leó régi Disney-s jelmezében, ami már csak őrá jó, ő ilyen nagy kalóz lett (persze azért kifestettem egy picit):
A dologra még rátett, hogy bevállaltam, hogy készítek szendvicset a büféhez, úgyhogy reggel a gyerekek öltöztetése és útnak indítása után ez volt a következő lépés. Hát ilyen volt a mi kis farsangunk, pénteken is jön a folytatás az ovis farsangon, ahol Vilike lovag lesz :)))

Ja, a lényeg, a Leóék osztálya lett az első az alsós csoportversenyben, és ilyen finom tortát nyertek:

2010. február 5., péntek

Za-Ba Art Kft. :) Zsuzsiéknál jártunk

Szerdán Zsuzsiéknál jártunk, és valami szuper volt!! Sajna nincs fényképem, mert sikerült pár hete a fényképezőt úgy a monitor mögé rejtenem a Pannika elől, hogy csak tegnap este találtam meg: )
Tehát Zsuzsiéknál jártunk, és olyan meghitt, nyugodt volt ott... A Barnus hihetetlen sokat fejlődött december-januárban, alig ismertem rá. Már én is értem a szavait és vannak olyan nagyfiús megnyilatkozásai, hogy csak lestem :) Igazán büszke vagyok a keresztfiamra (és szüleire is) ezért a nagy fejlődésért. Főleg így, hogy tudom, mennyi szeretet, odaadás , türelem és cselekedet van mögötte. Meséltem neki az Iciri-piciri mesét és olyan aranyos volt, mindent megértett, úgyhogy Zsuzsiéknak fel van adva a lecke, hogy akkora tököt találjanak, amibe Barnus is belefér :))) Dudu is nagy meglepetést okozott. Amilyen kis izgágának indult, olyan békés kedves, igazi második gyerkőc lett belőle. És tiszta nagyapja :))) Ahogy ült János bácsi ölében, annyira jó volt nézni őket együtt. Tényleg, mintha ismételné magát a természet.
Mint ahogy az előbbiekből is kiderült, ott volt Zsuzsi apukája is, így gyorsan oda is adtam neki a pénzt a cégalapításra - hogy a kocka el legyen vetve - és megbeszéltük a részleteket. Sajnos a BZ Art Kft. név foglalt, így lehet, hogy bár vicces, de Za-Ba Art lesz a nevünk!! Annyira izgalmas!! Remélem ügyesen fogjuk csinálni, és egy év múlva már menni fog a dolog. Azt már most megfogadtuk, hogy megpróbáljuk a lehető legtisztábban csinálni és nem az lesz a lényeg, hogy hirtelen meggazdagodjunk, hanem hogy elégedett emberekkel legyünk körülvéve, legyen egy fix vevőkörünk, akik szeressenek velünk dolgoztatni és egy picit több pénzünk legyen, hogy ne okozzon gondot a gyerekeket karatéra járatni vagy nyaralni menni... Tényleg hihetetlen csoda a gyereknevelés, de sajnos munkaerőpiacilag mindketten hátrányban vagyunk. Ezen próbálunk változtatni!!! Reméljük sikerülni fog!