Sárvári kirándulás 2016

Idén is megejtettük a lassan szokásosnak mondható sárvári kirándulásunkat. Először Zolival kettesben voltunk, tavaly pedig Nagypapával (sajnos Nagyi nélkül már:((().
Kedd 10 körül indultunk Nagykovácsiból, először a veszprémi állatkertbe mentünk volna, de Nagypapának nem volt igazán kedve, így gyors programváltoztatással a felcsúti kisvasutat céloztuk meg és nem bántuk meg!
Mondjuk nem nagy szám maga a kisvasút. 2x6 km az út, de az alcsúti arborétum egy csoda és a mellette lévő Sport Hotel igazán festői, csak nincs róla fotóm, mert a telóm lemerült, a gépet meg itthon hagytuk :)

Tervbe volt még véve a tabajdi mezítlábas park, de arra már nem maradt időnk, így mentünk tovább Sárvárra. Első este a Tinódi fogadóban ettünk, vagyis csak a lányok, mert mi felnőttek Alcsúton úgy tele lettünk, hogy már nem tudunk vacsorázni :)
Másnap a fürdőben töltöttük a napot, amit a Banyatanya és valami focimeccs zárt, amibe bealudtam.
Zsuzsika csúszdamániája természetesen előjött a fürdőben és végre kint is megnéztük a dolgokat, egész jó kis strandolós hangulatom lett tőle, szívesen visszamentem volna másnap is, de másnap jöttünk haza.
Fél 11 körül hagytuk el a szobákat és 11-kor felültünk a Sárvári kisvonatra (sarvarkisvonat.hu), amivel végig mentünk a városon.

Nagyon jó volt ismét, Gyerekek teljesen békésen ülték végig, nézegettük a házakat, erkélyeket, jól éreztük magunkat, utána pedig jött a hosszabb út, elhagytuk Sárvárt és irányba vettük a Jáki templomot. A lányoknak nagyon tetszett és gyújtottunk gyertyát a Nagyinak is :)

A jáki templomnál láttuk a Vasfüggöny múzeum kiírását és gyorsan irányba vettük azt is. Benne voltunk az időben, így ebédelő helyet is keresni kellett, a Pezi fogadóban kötöttünk ki, ahol közepes étket ettünk olcsón és nem lehetett kártyával fizetni, így még volt egy kalandunk Vaskeresztesen, ahol a gyárnál pénzt vettünk le, de végül elértünk a vasfüggöny múzeumhoz.

A múzeum eszméletlen érdekes volt, interaktív, a bácsi részletesen mesélt a határsértőkről, régi sztorikat mondott el, Pannika kipróbálta az aknamezőt, ahol megijedt szegény, Zsuzsi persze mit sem sejtve "robbant fel", mert ő is rászaladt :)

Láttuk a mostani technikai határ zárat is, amit fogóval könnyedén fel tudnak bontani a határsértők. Az egész hely egy hegyoldalban van kialakítva, végig lehet nézni a vasfüggönytől kezdve a határőrzés történetét, hogy milyen aknának használtak, hogy milyen rendszerben történt az őrzés.

Tartalmas szuper program volt, utána elvittük Aput Kőszegre, hogy pótoljuk a színházhiányát és irány haza! A lányok békésen tűrték a közel 3 órás hazautat. Jó volt, jövőre is kéne menni, de szeretném vinni a fiúkat is, mert nagyon hiányoztak :)