Ez a kirándulás volt életem legszebb élménye. Nagyon a hatása alatt vagyok és annyira bensőséges volt az egész, hogy most a boldogság oldalától el is tekintek, inkább leírom, miket csináltunk Sárváron és környékén ezen a csodálatos októberi hétvégén. A kiruccanást a férjem a születésnapjára kapta tőlem, hogy végre pihenhessen is, ne csak a munka legyen a számára és a gyerekek (és persze ez számomra legalább akkora ajándék volt).
Pénteken egy kis Apeh-ügyintézéssel indult a reggel, de ez már megszokott nálunk, majd koradélután végül útnak indultunk Sárvárra. Nagyon szép útvonalon mentünk, magával ragadt a táj, ahogy nyugat fele haladtunk, az egyre rendezettebb útszakaszok, városkák mutatták, hogy jó fele vagyunk. Délután fél hat körül érkeztünk meg, átvettük a szobánkat a Hotel Arborétumban, majd nekiindultunk vacsorát keresni. Étterembe szerettünk volna menni, de nem voltak olyan igazán hívogató helyek sehol sem, ezért mentünk egy jó nagy kört Sárváron, mire visszaértünk ahhoz a helyhez, amit elsőre is már láttunk, de nem találtunk elég hívogatónak. Betértünk tehát a Bassiana-ba, ahol nagyon finomat vacsoráztunk, erős budapesti árakon, de teljesen elégedetten. Ez volt a desszert:
Ezután visszamentünk a szállodába és megterveztük a következő napunkat. Egy 10 órás alvás után frissen jól megreggeliztünk és útnak indultunk. Biciklivel. Ez számomra elég nagy kihívást jelentett, de végül nem is volt semmi probléma azt leszámítva, hogy nehézkesen ment a járás közvetlenül a biciklizés után. A Rába-töltés felé mentünk, de észerevettünk egy gyönyörűen kiépített biciklis utat, ezért inkább arramentünk. Ez elvitt a csónakázó tóhoz, majd egy parkba. Útközben rábukkantunk egy kis temetőre is:
Itt megnéztük a halcskákat, átmentünk egy csomó szép hídon, ami a parkban található kis vizek felett vezetett át. MInden olyan rendezett és szép volt, sehol egy kutyagumi, szemét, semmi, ami megzavart volna. A parkból kijutva egy szép kertvárosi területre érkeztünk, ami visszavezetett a főútra, így újra elindultunka Rába partjára. A Rábatöltést ajánlotta nekünk az egyik kedves recepciós lány, mint kiváló biciklis útvonalat. Igaza volt!
Mesebeli tájon bicikliztünk keresztül!
Itt piknikeztünk, a hotelben kaptunk egy úti batyut: Hotel Arborétumos háti zsákban kekszeket és innivalót. Emellé mi is vittünk egy kis finomságot:)))
Csodálatos néhány órát töltöttünk itt a külvilágtól elzárva, csak a vízen kenuzó néhány embert láttuk. Vittünk plédet, de olyan meleg volt, hogy a napocska helyett az árnyékot választottuk és miénk volt a világ!
De itt még nem ért véget a nap, a további út is gyönyörű volt, elmentünk egy csinos lovarda mellett, majd egy kis erdős szakasz következett és végül kijutottunk ismét a főútra, ahonnan már hamar hazaértünk.
A szállodából egyenesen a strandra mentünk, amit 2010-ben újítottak fel. A szállíodai csomaghoz járt két darab ingyenes belépő, így nme kellett az 2500 ft/fős belépőjegyet sem kifizetni. A strandon október ide vagy oda, napoztunk is és a 24 fokos vízbe is bementünk! Persze a kedvenc a hullámmedence és a termál-medence volt. Ott áztattuk magunkat a legtöbbet :)
Érdekes volt, mert koedukált öltöző volt, kis, próbafülke szerű öltözőkkel, de az öltözőszekrények közösen voltak mindenkinek. Kaptunk egy kis "karórát", amit leolvastatva megtudtuk, melyik a mi szekrényünk, majd azzal tudtuk kinyitni is. Amikor mentünk nem kellett öltözködnünk, mert fóürdőruhában voltunk, de a fürdés végeztével már kellett:)
Nagyon sok szórakozási lehetőség volt, voltak benti csúszdák, kinti csúszdák, volt nagy hordó, ami időnként megtelt vízzel a lent lévőket jól nyakon öntötte, a hullám medencében volt forgó rész, masszázs rész, locsolós rész! Rengeteget gondoltunk a Gyerekekre, hogy ezt mennyire élveznék! De így kettesben is csodálatos volt, csak így a forró vízben beszélgetés és összebújás jelentette az időtöltést, nem a gyerekekkel való ugrálás és persze a folyamatos figyelés, hogy hol vannak, mit csinálnak :)
Este 8 körül értünk vissza a hotelbe, ahol szégyen szemre pizzát kívántunk ágyban fiogyasztani, így a recepción rendetülnk pizzát :) Én megittam mellé egy pici pezsgőt, Zoli Bailey's-t :)
Vasárnapő korán keltünk, mert elég sokmindent elterveztünk, mielőtt még vissza kellene térnünk a rohanó hétköznapokba. Bőséges reggeli (szintén a szobához járt) után összepakoltunk, kifizettük a pizzát, minibárt és idegenforgalmi adót és nekivágtunk az útnak.
Előtte azért lefényképzetük a közös álmunkat, ami egy ilyen házikó valahol, de leginkább Nagykovácsiban:
Azért nem hagyhattuk el Sárvárt a Nádasdy vár nélkül. Végignéztük a huszár-kiállítást és amellett, hogy meglepő dolgokat láttunk, pár jó ötletem is támadt. Az egyik pl.:, hogy milyen jól jönne nekem egy ilyen íróasztal:
A másik ami megtetszett, a díszteremben lvő 12 személyes asztal sdzékekkel. Igebn, egy ilyesmire is szükségem lenne, elférnének a Gáborék és Dávidék is, Juliék, Margó néniék, lehetne nagy családi összejöveteleket szervezni! Csodás lenne! Ezen aképen csak kis részlete látszik,d e az magáért beszél :)
A Gyerekekre itt is folyamatosan gondoltnk. Amellett, hogy miket tehetnének tönkre egy mozdulattal, azért arra is gondoltunk, mennyire tetszene nekik ez a sok hiszár fegyver, a szabadságharcos emlékek, a ruhák, a dob, stb. Vilikének fotóztunk is néhányat. De persze ennek volt a legnagyobb sikere:
Sárvárt elhagyva az első utunk Jákra vezetett, Szombathely felé indultunk. Zoli évekkel az előtt járt már arra, de én amióta az eszemet tudom (nem olyan rég óta tartom számon, hogy mit látok, bár sok mindent nézek!), nem jártam ott.
A templomon belül nagyon olcsón lehetett kapni Katolikus gyereknaptárat, majdnem vettem is a gyerekeknek, annyira megtetszettek! Gyújtottunk mécsest a Nagyszüleinknek, megérintettük a többszáz éves köveket, próbáltuk kitalálni, vajon melyik mikorból való.
Ják után Kőszeg következett. Kőszegen postamúzeumot néztünk, a vár belseje épp felújítás alatt áll, de a főtéren viszont valamilyen verseny volt, ami elég jó hangulatot teremtett. A főtéren egy jót ebáédeltünk a Portré Étteremben, majd indultunk hazafelé, Fertőd érintésével.
Fertődön kiábrándító volt, hogy csak fizető parkoló volt a környéken illetve, hogy csak csoportosan lehetett bemenni a kastélyba (2000 Ft/fő!!!) + nem lehetett semmi ajándéktárgyat venni (színvonalasat), csak kínai szarokat meg paprikát. Szép kis benyomásuk lehet a külföldieknek Fertőd által kis hazánkról. Hát ez van, Sárvár azért büszke lehet magára :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése