Dilemma - iskolaérettség szempontjai

Nem gondoltam volna, hogy még most is itt fogok tartani, de még mindig nem tudtam dönteni Vilike iskolaérettségét tekintve. A pszichológus által végzett vizsgálatok azt mondják, hogy Vili tudása, grafomotoros képességei (nagyon fejlett!), vizuális memóriája (kiváló!!!), számfogalma (10-es számrendszerben teljesen kialakult), szövegértése (kiváló), reláció fogalma (kialakult) alapján készen áll az iskolára és felveszi a versenyt a 7 éves korosztállyal, IQ-ja 116, stb. De a feladattudata nem alakult ki és nem tud eleget figyelni egyszerre, nagyon játékos. 

Sajnos az ő szempontjukból meg vagyok győzve, de mindeközben az óvónénik úgy találják, hogy Vili iskolaérett és a plusz egy év ovi ártana neki, mert tele lesz kicsikkel a csoport és így nem tudnak majd úgy figyelni rá. Összefoglalva az érveim az iskola mellett:

1. óvónénik úgy látják, iskolaérett
2. nem marad a korosztályának megfelelő társa az oviban
3. a kicsik el fogják vonni a figyelmet, alig maradnak iskolára készülők és ők most még hátrább vannak fejlettségben Vilinél
4. a vizsgálatok és foglalkozások 12 után zajlanak, ami az ő bioritmusa szerint már alvásidő, hiszen eddigi életében mindig ebéd után az alvás következett a bölcsiben és az oviban is. Szerintem érthető, hogy fáradtabb és kevésbé tud figyelni ilyen időszakban.
5. az iskolaérettségi vizsgálat pont a farsang napján volt, szintén fáradtabb volt az átlagosnál és másfél órán keresztül tartott 12 után
6. a suli csak fél év múlva fog kezdődni, addig még rengeteget fejlődhet
7. a vizsgálatok olyan szobában zajlottak, ahol minden tele volt játékkal és figyelem elvonó dologgal és Vilike ismerte is őket, mert már járt oda egy ideje
8. az agya készenáll, lehet, hogy ártana neki még egy év az ovis szinten
9. fizikailag is készen áll az iskolára, magas, izmos
10. nem biztos, hogy években mérhető a Vili megkomolyodása, lehet, hogy 10 év múlva is ennyire ofg tudni figyelni
11. szeretne iskolába menni, testvérei odajárnak

Ellenérvek iskola ellen:

1. a pszichológusnak ez a szakmája és nagyon alaposan figyelte és vizsgálta Vili, bízom a javaslatában
2. ő lenne a legfiatalabb az osztályban
3. lehet, hogy tényleg előjönnének azok a problémák, amiktől félti a pszichológus a Vilit
4. elképzelem, hogy tanító néni mond valamit, Vilike pedig feláll óra közben, hogy ő inkább hazamegy most, mert ez unalmas
5. elképzelem, hogy Vili dühös lesz, mert nem sikerül egy feladat és elsírja magát óra közben, amiért kinevetik az iskolatársai
6. beszéde még nem elég tiszta, fejlesztésre szorul
7. előfordulhat, hogy megmakacsolja magát és kijelenti, hogy utálja az iskolát, szegény pedagógusnak pedig a lelkére kell beszélni
8. valószínűleg sokat kéne itthon foglalkozni vele, nem biztos, hogy járhatna külön rajzra vagy néptáncra vagy bábra

Megoldás?

1. kéne egy iskola előkészítő csoport az ilyen határeset gyerekek számára - sajnos irreális
2. megkérem a tanítónénit és a fejlesztőpedagógust az iskolában, hogy vizsgálják meg a Vilit, hogy szerintük, mehet-e iskolába?

Hát ez van, még mindig dilemma, fogalmam sincs, mi lesz a kicsi Vilivel...