2009. szeptember 24., csütörtök

Babával BKV-n, forgatás és megannyi izgalom :)


Tegnap megtörtént az első kiruccanásunk Pannikával. Kettesben mentünk meglátogatni a Nyanyiékat, akinek még áprilisban született a Gáborkája és azóta csak fényképen láttam. Nagyon messze laknak tőlünk, de úgy döntöttem, hogy most vagy soha, nem halogatok. Vettünk 6 buszjegyet 1800 Ft-ért (mert dolgoztam és így van GYED-em és nem kapok kismamabérletet) és nekivágtunk. Vittem az útra pelenkát, popsitörlőt, két tárazás teát, banánt, egy üveg bébiételt, játékokat, váltás ruhát, tehát felkészültem. Ja! Ölben vitelnél döntöttem, mert a hordozó kényelmetlen, mert Pannika nincs hozzászokva, a babakocsit meg nem lehet mozgólépcsőn vinni.
Pannika a 18-as villamoson nagyon érdeklődött. Volt néhány néni, akiknek nagyon tetszett és Pannika persze ezt élvezte és nagyokat kacagott. A Döbrentei térnél azonban lemerült az elem és elaludt a kis angyal :) A metrót végigaludta és végül az Örs vezér téren ébredt fel. Onnan még egy negyed óra volt busszal és meg is érkeztünk.
Hát, a Gáborkánál nyugisabb Babát talán csak a kis keresztfiamat, Barnust láttam. Olyan aranyosan nézelődött, könyökére támaszkodott, pislogott jobbra-balra. Biztos érdekes volt neki, hogy egy alig nagyobb baba mászkál körülötte. Pannika hirtelen olyan nagylány lett, pedig még ő is csak baba. Nagyon aranyos volt, pedig hát elmaradt a jó nagy délelőtti szundija.
Olyan jó volt végre barátnővel beszélgetni. Nyanyi nagyon jól néz ki, teljesen átitatja az anyaság boldogsága! A lakásuk is nagyon szép, a konyháját egyenesen elirigyeltem! Ja, finom barackos-sajtos csirkemellet ebédeltünk krumplival és Pannika is csak úgy követelte., annyira ízlett neki Olyan kedves volt akkor is. Aztán eljött a nagy pillanat és elálmosodott. No, el is indultunk, így csupán két és fél órát voltunk, de megérte a nagy utazást! Ismét a metrón dőlt ki, majd a Moszkván kerestük az 56-os villamost, ami már rég megszűnt, így feleslegesen vártunk rá negyed órát :) Sebaj, a 18-assal elmentünk a Savoya parkig majd Apuci jött is értünk, hogy hazahozhassuk a rakás gyerkőcöt.
Itthon jött az újabb izgalom. 18-ra vártuk a TV-seket, mert az Apuci benne lesz a TV-ben a türelemüvegeivel www.turelemuveg.hu :) Megérkeztek, a gyerekek rettenetesen fel voltak dobva, majd másfél órát forgattak és elmentek :( Pedig a gyerekeknek megígértem, hogy még találkozhatnak velük :( Sebaj, majd a végeredményt láthatjuk!!! No, ennyi történ tegnap. Izgalmas nap volt ismét...

2009. szeptember 13., vasárnap

Születésnap


Tegnap ünnepeltük Apu 31. születésnapját, aminek a hivatalos dátuma szeptember 10. lett volna és Margó néni névnapját :) Kovácsiban voltunk egész családdal, és a gyerekek nagyon jól viselkedtek ismét. Persze előkerült Zoli régi LEGO-ja, úgyhogy nagyon sokat voltak bent a Zoli régi szobájában a Fiúk, de aztán ebéd, kávé és torta után kimentünk a focipályára és vagy egy órát fociztunk a napon. Nagyon élveztük, bár a Vilike elég hamar szomjas lett és végül be is ment, de kijött Anti bácsi és aztán felpezsdítette a kapura rúgásokat. Olki volt többnyire a kapus, jókat vetődött éás ugrott, nagyon ügyes volt.
Apuci sok szép ajándékot kapott, remélem a tortáról majd kapok képet a Györgyitől és akkor azt is feltöltöm :)

2009. szeptember 9., szerda

Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál

Hétvégén elmentünk a Borfesztiválra, mert Olivérnek ott volt jelenése. Népi ruhában vonultak fel a borlovagrendekkel. Nekünk nagyon tetszett a felvonulás is meg minden, de persze találkoztunk egy alkoholista nénivel, aki szidta ott nekünk az egész világot, meg hogy régen mennyivel szebb volt a borfesztivál meg a felvonulás. Le merem fogadni, hogy régen meg azt mondta, hogy még régebben mennyivel szebb volt. Lehet, hogy magyar a néni? :) Egyébként nekünk tényleg tetszett. Egy ideje már nem szívesen mentünk le, mert tele volt lepusztult alkoholistákkal az egész, akik még lepusztultabb padokon itták műanyag pohárból az ilyen-olyan borokat. Persze volt minőségi bor akkor is, de ha kiment az ember, akkor inkább lett depressziós mint jókedvű. Idén azonban nagyon tetszett! Nagyon szép népi játékokon játszhattak a gyerekek.



Volt kosaras körhinta:
Volt tekerős csiga játék, ami a kézügyességet fejleszti:
Meg még célbadobós is, meg volt külön gyereksátor, ahova végül nem jutottunk el, mert persze Pannika pont akkor ázott át.
Vasárnap is lementünk, mert akkor meg Olivérnek és Leónak a Nádasdy sátorban volt egy kis "munkájuk". Megtanulták a szappanos nemezelést és készítettek még más szép dolgokat is.
Na, vasárnap aztán végigmentünk a vásározókon, és az is kellemes meglepetés volt. Nagyon színvonalas dolgokat lehetett kapni többnyire, és VÉGRE!! tudtunk tükrös mézeskalács szívet venni a gyerekeknek, meg persze ehető mézeskalácsot is kaptak :) A tűzijátékot már nem tudtuk megnézni, mert este kilenckor volt, és a gyerekeknek akkor már szigorúan alvás van iskolaidőben, de mi a Zolival megnéztük a téli kertből. Szép volt.

2009. szeptember 5., szombat

Elkezdem a TÖRTÉNETET


Ma, 2009. szeptember 5-én szombaton reggel 6-kor elkezdem írni a blogomat, mert a négyből két gyerek is felébreszetett és már nem tudok visszaaludni.
Néha szívesen mesélnék névtelenül a lelki életemről, de szerintem akkor csak depresszióba esnék, inkább azzal törődök, ami kézzelfogható és hatalmas öröm forrása lehet: A CSALÁD.
A mi családunk nem szokványos összetételű, mert elváltam. Ez elég riasztó szó lehet sokaknak, de manapság már szokványosnak mondható.
Tehát elváltam és újra férjhez mentem, ennek köszönhetően a családunk nem hagyományos. A férjemnek nincsen gyermeke, így helyből négy emberhez kellett megtanulnia alkalmazkodni, de neki sikerült, mert különleges ember.
Tehát most vagyunk mi hatan és a volt férjem. Attól, hogy elváltunk, ő ugyanúgy a fiúk apja maradt, és beengedjük, ha jön értük szombatonként és együtt kávézunk, és meghatározza a családunk programját.
A napjaink amióta suli van (három napja), szigorú "rendben" telnek, mert a gyerekeket vinni kell iskolába és oviba, utána pedig mindketten itthon dolgozunk. Zoli türelemüvegeket készít, (www.turelemuveg.hu) én pedig két honlapot és webshopot tartok karban, mindeközben pedig gondoskodunk szerelmünk gyümölcséről Pannikáról :)
De ma sem alszanak ám sokáig a gyerekek, mert Olivérnek (ő a legnagyobb 11 éves) jelenése lesz a Borfesztiválon. A Gábor is jön rá, ha minden igaz, mi is ott leszünk a felvonuláson meg a fellépésen. Délután meg jön másodszor is válófélben lévő barátném, aki megcsinálja a körmeimet. Mert négy gyerek mellett is szükségem van egy ilyen luxusra!! :) Mára ennyit, megyek kelteni a családot!